Mi az a familiaris hypercholesterinaemia?
A familiáris hypercholesterinaemia, rövidítve FH, egy örökletes rendellenesség, ami már fiatalabb életkorban súlyos kardiovaszkuláris (szív és érrendszeri) betegségekhez vezet. Az FH legveszélyesebb következménye a fiatalon bekövetkező szívinfarktus vagy agyvérzés lehet.
Az FH-val élő emberek bár gyakran diétáznak és figyelnek a megfelelő életmódra mégis magas a vérük koleszterin szintje. A hypercholesterinaemia (ejtsd: hiperkoleszterinémia) szó arra utal, hogy a vérünkben megtalálható egyik vérzsír (koleszterin) frakció, nevezetesen az LDL szintje magasabb a kelleténél. (Az LDL angol rövidítése a Low-Density Lipoprotein angol kifejezésnek. Ennek a magyar fordítása az, hogy “alacsony-sűrűségű zsírfehérje”.)
A familiáris szó magyarul családit jelent, ami arra utal, hogy a betegség általában családon belül örökölhető és örökíthető. Az FH betegeknél bizonyos genetikai mutáció azt okozza, hogy a májuk nem képes az LDL-t metabolizálni (lebontani) és ezáltal az LDL-t kivonni a vérkeringésből. Egészséges egyéneknél a keringésben lévő LDL koleszterin receptorhoz kötődve jut a sejtekbe és így biztosítja a sejtek számára a szükséges koleszterin mennyiséget. Ilyen esetben a receptorok hiánya vagy működésének károsodása miatt a sejtek nem tudják felvenni a koleszterint és megnő a vérben a koleszterin szint, melyet a szervezet a normáltól eltérően próbál csökkenteni olyan receptorokon keresztül (scavenger receptor), melyek akkor funkcionálnak elsősorban, ha megnő a koleszterin szint. Az ilyen receptorokon történő felvétel viszont jelentős mértékben elősegíti az erek falában a koleszterin felhalmozódást és az érelmeszesedést így a korai szív-érrendszeri halálozást.
Az LDL a sejt felszínén elhelyezkedő LDL receptorokhoz kötődik, majd azt követően lefűződik egy membránnal határolt vesicula formájában, ehhez lizoszomális enzimek kapcsolódnak, melyek lebontják az LDL-t, felszabadul a koleszterin és a sejt plazmába kerül, míg az LDL receptor visszajut a sejt felszínére, hogy újabb koleszterint vegyen fel azáltal, hogy kapcsolódik egy újabb LDL részecske hozzá. A leggyakoribb oka a familiáris hypercholesterinaemiának az LDL receptor mutációja, de az LDL és a receptor közötti kapcsolat akkor is károsodik, hogyha az LDL fő szállító fehérjéje az apoB100-ban figyelhető meg mutáció. Ebben az esetben hiába áll rendelkezésre az LDL receptor az apoB nem tud olyan erősen kötődni hozzá, és ezáltal lassabb lesz a koleszterin felvétel.
A sejt plazma koleszterin tartalmának csökkenése fokozza az LDL receptor képzést és ezzel együtt egy másik fehérje PCSK9 (pro-protein-convertáz-suptilisin kináz-9) termelését. Az LDL receptornak a feladata a sejten kívüli térből a fokozott koleszterin felvétel, ezáltal biztosítva a sejt működéséhez szükséges építőanyag a koleszterin megfelelő szintjét. A PCSK9 kötődve az LDL receptorhoz meggátolja azt, hogy a receptor ismételten a sejt felszínére kerüljön, hiszen nemcsak az LDL bomlik le, hanem a receptor is, amennyiben a PCSK9 fokozottan működik. Így kevés receptor található a sejt felszínén és hasonló eltérés jön létre, mint az LDL receptor mutációjakor, nő a koleszterin szint.
Az állandóan magas LDL szint következménye érelmeszesedés, majd annak következménye valamilyen súlyosabb szív és érrendszeri betegség lehet.
Akinél FH-t diagnosztizálnak, annak jó eséllyel vagy az édesapja vagy az édesanyja is (nagyon ritkán mindkettő) FH-s. Illetve, az FH-s személy gyermekei is örökölhetik az FH-t. Fontos tudni, hogy örökölhetik, de ez nem következik be szükségszerűen.